Tarzi: komPOST

 3. nap: Éger-völgyi körséta

Elérkezett a hosszú hétvége utolsó napja: október 23. kedd. Egy jóbarátom hívta fel a figyelmemet, hogy lesz egy túra a Mecsekben, és bár kedvesének a délutáni busszal el kell indulnia, azért egy korai rajttal a legrövidebb távon ők elindulnának a teljesítménytúrán.

Kapva kaptam az alkalmon, és öcsémmel és nagynénémmel elmentünk velük erre kis rövid 10 kilométeres sétára Éger-völgybe, a Mecsekbe.

A regisztráció után pontosan 8 órakor elindultunk a még számunkra ismeretlen vidéken. Igencsak részletes itinert kaptunk, a térkép sem volt a legrosszabb, a lényegi információk rajta voltak, úgyhogy okunk nem lehetett a panaszra. Bár indulásnál volt némi keveredés, hogy mégis melyik nem igazán jelzett úton induljunk, de hát ez betudható annak, hogy korán reggel keltünk, és nem láttuk a fától az erdőt :)

Mivel súlyos időhiányban szenvedtünk ezért csak a 10 kilométeres távot vállaltuk. Azt kell, hogy mondjam, mivel nagynénémmel vittük a fotómasináinkat, így rendelkezésre álló 4 órás szintidőt 4 perc híján ki is használtuk.

Gyönyörű a Mecsek, még mindig nem tudom megunni. Bár látszott, hogy azért elég forgalmas, közkedvelt turistaúton haladunk, nagyon tetszett a vidék. Patakok, csobogók, források szegélyezték utunkat. A túra féltávjánál neszezésre lettünk figyelmesek egy bokrosabb résznél az erdőben, két vaddisznó riadt meg, majd szelelt el az erdő mélyére. Remete-rétet érintve folytattuk utunkat és egy nagy kört írtunk le, hiszen az első és a harmadik ellenőrzőpont ugyanaz volt. Az ellenőrzőpontoknál cukorkával, és frissítővel vártak minket a pontőrök. A rajt/cél állomásnak Éger-völgy bejáratánál lévő Teca Mama Vendéglője nyújtott ideiglenes otthont. A célban óriás, roppanós virslipár várta a beérkezőket, tormával, mustárral, ketchuppal. Igazán jól esett a séta végén.

Ahogy elnéztem jó sokan indultak el a különböző távokon (10,20,40 km). Jövőre mi is a 20- ast célozzuk meg szerintem, hisz a környék nagyon szép ilyenkor. Köszönöm a túratársaknak, a szervezőknek, hogy ilyen kellemes hangulatban sikerült eltölteni a 4 napos hosszú hétvége utolsó délelőttjét. Jövőre ugyanitt!

Ezzel a poszttal zárnám a kis háromnapos minisorozatot. Bár így leírva nem tudom átadni azt az élményhalmazt, amit sikerült átélni, nem vagyok a szavak embere, de ha már egy picit is tetszett ez a pár sor, akkor már megérte ezt megosztanom veletek.

Elnézést kérek, de valamiért nem engedi feltölteni a kis tömörített képeimet, amint orvosolom a hibát azonnal fenn lesznek a képek!