Ahogy egy korábbi villámposztban ígértem, szólok néhány szót a bakancsomról. Nem vagyok ugyan profi túrázó, de szeretek kirándulni, airsoftozni; így hamar felmerült az igényem egy normális bakancs iránt. Korábban Bundeswehr bakancsot használtam, de hát az nem kifejezetten az a túrabarát cipellő a maga masszív ormótlanságával, viszont szinte elnyűhetetlen.
Elsősorban túra bakancsot szerettem volna, de az igencsak zsebbenyúlós megoldásnak bizonyult volna, meg közben felpróbáltam / próbálgattam öcsém Haix P3-asát, és nagyon megtetszett. 2 számmal volt nagyobb, de mentem benne 15 km-t és nem törte fel a lábamat, könnyűnek, és kényelmesnek bizonyult. Ezután egyből kattintottam kedvenc tűzrókás ikonomra, és már szörföltem is az infósztrádán. Vásárlásnál a következő szempontokat tartottam szem előtt: lehetőleg ne hulljon le a lábamról normál használat mellett, legyen viszonylag könnyű, vízálló, szellőzzön.
A kutatásnak meg is lett az eredménye: Haix Airpower P6.
A bakancs egy kulturált, igényes dobozban érkezett, benne használati útmutatóval, leírással. A száraz technikai adatok kedvelőinek most nem teszek jót, minden ilyen jellegű információ megtalálható a gyártó honlapján, én inkább a saját tapasztalataimat osztanám meg.
Lényegében egy Gore-Tex membránnal ellátott bőr katonai jellegű bakancsról van szó (jelenleg a Magyar Honvédségnek is ez az egyik rendszeresített lábbelije).
Első ránézésre meggyőzött a kicsike, másodikra is. Szép, igényes, masszív hatást keltő bakancs, gyártási hibának, elvarratlan, kilógó cérnának nyoma sincs. Felpróbálva nagyon kényelmes, kellemes érzés a lábnak, jól tartotta a bokámat, már elsőre éreztem, hogy ez nem fogja törni a lábamat (ez később be is igazolódott), és ami nagyon fontos volt a BW-hez képest, hogy könnyű. Belseje teljes Gore-Tex borítást kapott.
Akkor hát irány a friss levegő! A nyelv varrva van, kívülről bőr+vászon, belseje Gore-Tex. A talp ragasztott, kiképzése szerintem megfelelő, sétáltam benne sziklás kavicsos terepen, sárban dagonyáztam, stb. Talán télen, a jeges úton nem közlekedem akkora biztonsággal. Ami az első pár használat után feltűnt, hogy betonon, szilárdabb talajon nyikorog! Bár ezt én jórészt csak betonon, épületen belül tapasztalom, engem nem zavar, együtt tudok vele élni, de más számára elég bosszantó lehet.
A P6-ba eddig nyáron sem izzadtam bele, jól lélegzik. Vízállóságával meg vagyok elégedve, a bőrt kezelve, és a külső vászon részt impregnálva nem lehet okom panaszra. Egyszer egy igazán monszunszerű túrát követően, éreztem, hogy picit mintha átnedvesedett volna, de ehhez több órás séta kellett a vizes fűben, dagonyában, dézsából ömlő esőben. Hosszabb túra után is kényelmesnek találtam, nem fáradt el benne annyira lábam, a talpbetét is megfelelő volt a számomra. Amilyen két-ballábas vagyok, sokszor mentette már meg bokámat a tartása is. A cipőfűző megfelelő minőségű, még mindig a gyárit nyúzom, igaz a végéről lejött a műanyag végzáró, de ezt pótoltam.
Bár inkább lelkes amatőr kiránduló vagyok és nem profi túrázó, azért sikerült elég változatos körülmények (talajviszonyok, időjárás) mellett beletenni pár száz kilométert a bakancsba, mégis eddig nem csalódtam benne. A talp sem kopott meg vészesen. Annyira a megjelenése sem agresszív ezért utcára is hordom a mindennapokban.
Amennyiért sikerült hozzájutnom (12 500 Ft, zsír újonnan), azt kell, hogy mondjam magasan ver mindent abban az árkategóriában, de manapság is hozzá lehet jutni 15-18 ezer forintért, csak nyitott szemmel kell járni. Ha bolti árát tekintem (30-37 ezer Ft), és azt kéne érte kicsengetni, lehet, hogy más, inkább túrabakancsot választanék, bár most már két év távlatából nézve, nagyon megszerettem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.